Annak érdekében, hogy a bonzsaink egészséges gyökérrendszerrel rendelkezzenek, vagyis megfelelően szellőztetve képesek felszívni a vizet anélkül, hogy később alacsony vagy magas pH következményeként problémákat okoznának, nagyon fontos ismerni az általunk termesztett fajok igényeit mivel például az olajfához nem lesz szükség ugyanolyan szubsztrátumra, mint a japán juharra. Míg az elsőre egyszerűen tehetnénk fekete gyöngyöt egy kis gyöngyházzal, a második sokkal jobban teszi, ha összekeverjük egy kanuma nevűvel.
Mi a kanuma? Ez a szó számodra nagyon furcsán hangozhat, sőt, annyira ismeretlen, hogy csak azok tudnak róla, akik egy ideje dolgoznak a bonsai-val. De ez az egyik leginkább ajánlott szubsztrát az acidofil fák és cserjék számára. Tehát, ha van olyan növénye, amely nem szereti a meszet, akkor termelje meg őket kanumában.
Mi a kanuma?
Ez egy granulált szubsztrátum, amely a Kanuma területéről származó vulkáni törmelékből származik, Japánban. Nagyon hasonlít a akadama, de két fontos különbséggel: sokkal könnyebb és sav-pH-ja 6 körül van, ezért használják különösen acidofil növények.
Nagy a víztartó képessége, és ugyanakkor lehetővé teszi a víz gyors lefolyását, elkerülve a gyökerek elárasztását. Inert, vagyis nincs semmilyen tápanyaga, ezért a bonsai-t rendszeresen meg kell műtrágyázni, hogy erővel és lendülettel növekedhessen.
Hogyan használják: önmagában vagy vegyesen?
általában egyedül használják. A bonsai szubsztrátumnak valóban csak egy feladata van: horgonyként szolgálni a termesztett növény számára. Mivel a kanuma savas, nagyon érdekes használni, hogy szeretett acidophilusunk gyökerei (azálea, kaméliák, gardénia, juharok stb.) problémamentesen növekedhetnek és fejlődhetnek.
De ha keverni szeretne, javasoljuk, hogy keverje össze 30% -os kiryuzunával, mivel ez is granulált és kémiai összetétele miatt nagyon jó műtrágyatartó képességgel rendelkezik a kationos csere miatt.
Remélem, hogy most sokkal szebb bonsait kaphat a kanuma 🙂-val.