Sokat beszélnek a növények és termények gondozásának fontosságáról: öntözés, metszés, műtrágyázás... De mi is pontosan a műtrágya? Mire való? Ha nem teljesen tiszta, javaslom, hogy olvassa tovább, mivel mindkét kérdésre válaszolunk.
Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi a műtrágya és mire használják. Is, Megbeszéljük a különböző típusokat és mik a fő előnyei. Remélem hasznosnak és érdekesnek találja ezeket az információkat!
Mi a műtrágya és mire használják?
Kezdjük a fő kérdés megválaszolásával: Mi a műtrágya? Bármilyen olyan anyag, akár szerves, akár szervetlen, amely a zöldségekhez szükséges tápanyagokat olyan formában tartalmazza, hogy azok asszimilálhatóak legyenek. Ezen túlmenően több hatásuk is lehet, így többek között növelik vagy legalább fenntartják a talaj tápanyagtartalmát, javítják az aljzat minőségét vagy segítik a növények növekedését. Néhány példa az ökológiai vagy természetes műtrágyákra a népszerű trágya, különféle mezőgazdasági hulladékokkal keverve és készítve, mint például takarmány, ill guanó, amelyet különféle madarak ürülékei képeznek.
El kell mondanunk, hogy a zöldségeknek nincs szükségük összetett vegyületekre, például aminosavakra vagy vitaminokra, amelyek az ember számára nélkülözhetetlenek, hanem maguk szintetizálják azt, amire szükségük van. Összesen 17 kémiai elemet kell úgy bemutatni, hogy a növények fel tudják venni azokat, mint például a nitrogén. Ez beadható ammóniumvegyületek, tiszta ammónia, karbamid vagy nitrátok formájában. Mindezek a módszerek ugyanolyan hatásfokúak.
A műtrágya definícióját az EU műtrágyaszabályozása határozta meg, és ez a következő: „Anyag, amelynek fő funkciója a növények tápanyagellátása”. Amikor műtrágyát adunk a földhöz, ezt a műveletet "műtrágyázásnak" nevezik. A módosításokkal együtt a műtrágyák az úgynevezett műtrágyatermékek részét képezik. Ezen a ponton meg kell jegyezni, hogy a műtrágya nem azonos a trágyával. Ha szeretné tudni a két fogalom közötti finom különbséget, vessen egy pillantást erre a cikkre: A komposzt és a műtrágya közötti különbségek.
A műtrágyákat ősidők óta használják. A múltban különböző elemeket adtak a talajhoz:
- A csontok foszfátjai, amelyek kalcináltak vagy nem.
- A hamu káliuma.
- Állati és emberi ürülékből származó nitrogén.
Mi a háromféle műtrágya?
Most, hogy tudjuk, mi az a műtrágya, elmondható, hogy általában mindenekelőtt három különböző típust különböztetünk meg. Mindazonáltal, A műtrágyákat négy csoportba sorolhatjuk, ha a biotrágyákat számoljuk, akár ötbe is. Lássuk, mik ezek:
- Szervetlen műtrágyák: Amint a nevük is mutatja, ezek a műtrágyák nem szerves anyagokból készülnek. Gyártását iparilag végzik. Ennek érdekében bizonyos komponenseket egyfajta tápoldattá alakítanak át zöldségek számára, mindezt kémiai eljárással. Ennek a műtrágyának nagy előnye van, mégpedig az, hogy az általuk biztosított tápanyagokat a növények azonnal felhasználhatják. Néhányat közvetlenül a föld fő tápanyagaiból állítanak elő: foszforból, káliumból és nitrogénből.
- Szerves műtrágyák: Az előzőektől eltérően ezek szerves anyagokból készülnek. Ezek mindenekelőtt növényi és/vagy állati maradványokból származnak. Az emberi lény részvétele az ilyen típusú műtrágya létrehozásában nagyon csekély, ha nem semmi. A szerves trágyáknak számos előnye van, amelyek közül a legfontosabb a talaj szerkezetére és összetételére gyakorolt pozitív hatás. A mezőgazdaságban széles körben használt példa a trágya.
- Szerves-ásványi műtrágyák: Ezeket a műtrágyákat szerves anyagokból állítják elő, de a gyártás során ásványi eredetű tápanyagokat is hozzáadnak. Fő előnye, hogy egyetlen termékben egyesíti a tápanyagokat és a termesztéshez szükséges szerves anyagokat.
- Tengeri algák, humuszkivonatok és aminosavak: Az algák olyan szerves trágyák, amelyek nemcsak a talajt javítják, hanem fenntartható módon serkentik a termesztést is. Ami a humuszkivonatokat illeti, ezek is szervesek, és serkentik a talaj termékenységét. Végezetül, az aminosavak segítenek javítani a stresszhelyzetben lévő növényeket, mivel megkönnyítik a növények számára, hogy kevesebb energia felhasználásával táplálják magukat.
Mik azok a biotrágyák?
Korábban már tárgyaltuk, hogy mi a műtrágya, és milyen típusai léteznek, de az utóbbi időben a biotrágyákat széles körben kezdték el használni a mezőgazdaságban. De mik is ők pontosan? Nos, alapvetően bizonyos mikroorganizmusokból álló termékekről van szó, amelyek között mindenekelőtt baktériumok és gombák találhatók. Ezek a vegyületek javítják a talaj minőségét és növelik a tápanyag mennyiségét a növény számára. Egyértelműen: A biotrágyák alkalmazása lehetővé teszi a terméshozam növelését.
Több is van előny Ez a műtrágyatípus kínálja, de a legfigyelemreméltóbbak a következők:
- Növeli a talaj termékenységét és a biodiverzitást.
- Segítsen megvédeni a környezetet.
- Hozzájárul a szén talajban történő megkötéséhez és a vízfelvételhez.
- Fenntarthatóbbá teszi a mezőgazdasági növényeket.
- Előnyben részesíti a földben található szerves anyagokat.
Van azonban egy másik termék is, amelyen keresztül ugyanazokat a célokat érhetjük el: Talajaktivátorok. Annak ellenére, hogy élő szervezetek nem járulnak hozzá a talajhoz, növelik mind a gombák, mind a baktériumok jelenlétét, amelyek már természetesen megtalálhatók a talajban.
Mint látható, a műtrágyák világa meglehetősen széles, és a piac számos választási lehetőséget kínál számunkra. Ezek a keverékek vagy vegyületek nagy segítséget nyújtanak a talaj gazdagításában és a növények jobb fejlődésében. Bár igaz, hogy minden eset egyedi, a leginkább tanácsos mindig fenntartható megoldásokat választani, hogy hozzájáruljunk a környezet és bolygónk védelméhez.