Minden, amit a zöldségekről tudni kell

az zöldségek a zöldségek pedig alacsony kalóriatartalmú élelmiszerek, gazdagok vízben, rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Antioxidáns hatásuk nélkülözhetetlenné teszi étrendünkben. Ez a munka elemzi a fő zöldségek és zöldségek tápértékét, és néhány javaslattal szolgál azok étrendi kockázataival és az ételek megfelelő főzési módszereivel kapcsolatban.

Ebben a cikkben elmondjuk, melyek a zöldségek jellemzői, főbb fajtái és fontossága.

Zöldségek és zöldek

A zöldségcsoport nagyszámú növényi táplálékot tartalmaz a kertből. Zöldségnek nevezik azokat, amelyek ehető részei (szár, levél vagy virágzat) zöldek. Ez egy olyan élelmiszercsoport, amely a gyümölcsök mellett természetes antioxidánsként működik. Fogyasztásukat népszerűsítenünk kell, mert csak természetes jelenlétükkel tudjuk az antioxidánsokat tökéletes állapotban felvenni és működni. Antioxidánsokban gazdag étrend-kiegészítők vagy élelmiszerek nem tudják biztosítani azt a 3-5 adag zöldséget, amire napi étrendünkben szükségünk van.

A zöldségeknek és zöldségeknek két fontos tulajdonságuk van: a rost és a víz, amelyek vitathatatlan táplálkozási előnyöket biztosítanak (ezen élelmiszerek fő összetevői a teljes mennyiség 80-90%-át teszik ki). Energiaértékük nagyon alacsony, mert alig szolgáltatnak makrotápanyagokat. A keményítőtartalmú élelmiszerek kivételével a szénhidrát tartalma zöldek és zöldségek nem haladhatják meg a 10%-ot. Ezen kívül fontos ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaznak, amelyek nélkülözhetetlen részévé teszik az étrendet, amely fenntartja szervezetünk normális működését.

A vitaminokat ki kell emelnünk A provitamin (β-karotin), C-vitamin és folsav. Ennek az az oka, hogy más zöldségekből, például gabonából és hüvelyesekből vagy állati eredetű termékekből gyakran hiányoznak. Niacint, B1- és B2 -vitamint is biztosítanak. Ami az ásványi anyagokat illeti, ezek főként káliumot, de kis mennyiségű kalciumot és vasat is tartalmaznak, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. C-vitamint is tartalmaznak, amely elősegíti ennek a vasnak a felszívódását.

Kockázatok fogyasztásában

A zöldségek fogyasztása bizonyos kockázatokkal jár, például:

• Formák: Megtalálhatóak a legtöbb növényi élelmiszerben vagy élelmiszer-keverékben, amelyeknek a zöldségek is részét képezik. Ezen penészgombák egy része magas patogén aktivitású méreganyagokat képez, így ha a jellegzetes vattaszerű penésztelepeket kimutatjuk, akkor a teljes terméket el kell utasítani.
• Listeria monocytogenes: Megtalálható a hidegkamrában termesztett friss zöldségekben. Növekedésének megelőzése és visszaszorítása érdekében ajánlatos fogyasztás előtt lehetőleg megfelelő hőmérsékleten főzni.
• Clostridium botulinum: Ez egy baktérium, amely nagy toxikus potenciállal rendelkező toxinokat termel. Oxigén jelenlétében nem tud növekedni, és a kevésbé intenzív hőkezelést is elviseli. Amikor a zöldségek érintkezésbe kerülnek a talajjal, szennyeződhetnek ezzel a spórával.

A probléma nem a friss termékekkel van, mert van bennük oxigén, hűtve vannak, és a zöldségekben nagyszámú mikroba van, amelyek versenyre kelnek a veszélyes mikrobákkal. A probléma a konzervekben van. A hőkezelés elvégzésével a versengő flóra nagy része vagy egésze elpusztul. Ha a botulinum spórák szabadok, akkor versenytársak, levegő hiányában szaporodhatnak és méreganyagokat képezhetnek. Ezekben az esetekben a kockázat nagyon magas és végzetes is lehet.

Az ipari területen ez a kockázat jól ismert és teljes mértékben ellenőrzött. A hazai szférában azonban ez nem így van. Az alapvető probléma a nemzeti konzervgyártásban rejlik, amely botulinummérgezést okozhat, mivel nem kontrollálható. Ezekben az esetekben az a megoldás, ha hosszú ideig melegítjük, hogy tartósítsuk, és biztosítsuk a mikroorganizmusok teljes elpusztítását.

Olyan anyagok, amelyek nem táplálóak

A spenót vagy a répa zöldje oxalátot tartalmaz. Megkötődnek a kalciumhoz, korlátozzák annak felszívódását, és gyakran részt vesznek a vesekő (vesekő) képződésében érzékeny embereknél.

A káposzta golyva okozó anyagokat tartalmaz, amelyek megkötik a jódot az élelmiszerekben, így megakadályozzák annak felszívódását és golyvát vagy jódhiányt váltanak ki.

Mindenesetre az ismételt és hosszan tartó használat szükséges feltételek a problémákhoz. Jelenleg az étrend változatossága miatt ezek a problémák nehezen jelentkeznek. Javasoljuk azonban a változatos és kiegyensúlyozott étrendet.

Hogyan kell helyesen főzni a zöldségeket

A zöldségek főzése segíti a bevitelüket, jobb érzékszervi tulajdonságokat ad, de a vízben oldódó vitaminok is nagy mennyiségben elvesznek, és ezek a vitaminok bekerülnek a főzőfolyadékba, különösen a B1 és C (25-60%). Az ásványi anyagok nem pusztulnak el, hanem bekerülnek a főzőfolyadékba. A veszteséget a következő tényezők okozzák:

• Oxidáció.
• Magas hőmérsékletű.
• Túl sokáig tartott a főzés.
• Oldjuk fel a főzőlében.

A veszteségek minimalizálása érdekében:

• Lehetőleg sütőben sütjük meg bőrrel (paprika, burgonya).
• Vágja nagy darabokra, hogy csökkentse a vízzel való érintkezés elvesztését.
• Forraljuk fel a legkevesebb vízzel. A gyorsfőző és a gőzölés a legjobb választás.
• Hozza ki a legtöbbet a főzővízből.
• Ha lehetséges, adjunk hozzá néhány csepp citromlevet vagy ecetet a főzéshez, hogy javítsuk a savas környezetet és megóvjuk a vitaminokat.

Különbségek a zöldségek és a zöldek között

A RAE szerint a zöldség kifejezés "kertben termesztett ehető növényeket" jelent. Más szóval, minden zöldségre vonatkozik, amit megeszünk, annak gyökereire, leveleire, magjaira, gyümölcseire, száraira, hagymáira stb. A zöldségek nem tartalmaznak gabonát vagy gyümölcsöt.

Szélességük miatt a zöldségek a következőkre oszthatók:

• Ehető szárak: Ezeket szoktuk gumóknak nevezni. Ez egy hízószár, amely a föld alatt nő, és a növény többi részének táplálására szolgál. Például ehető szárak: burgonya, édesburgonya vagy gyömbér.
• Gyümölcsök: A zöldségek részét képezik, és a magvak védelméért és eloszlásuk biztosításáért felelősek. A tök, a padlizsán és a paradicsom a gyümölcsök példái.
• izzók: Ezek olyan zöldségek, amelyek általában kerek alakúak, tartalékokat halmoznak fel és hajlamosak a föld alatt növekedni. Néhány példa a hagymákra a fokhagyma és a hagyma.
• Ehető gyökerek: ahogy a neve is sugallja, azok a gyökerek, amelyeket meg lehet enni. A sárgarépa, a fehérrépa és a fehérrépa az ehető gyökerek példái.
• Zöldségek: A zöldségfélék zöld részét képezik, a fogalmat tovább tágítandó, meg kell jegyezni, hogy inkább az élelmiszerágazathoz tartozik, mint a zöldségágazathoz, a RAE "zöldségként, különösen zöld leveles zöldségként" definiálja őket. A zöldségekre gondolhatunk minden ehető, fiatal szárú és levelű zöldséget, bár vannak kivételek, mint például a karfiol és a brokkoli, ezek virágait fogyasztjuk, és zöldségnek számítanak. Példák zöldségekre, salátára vagy brokkolira.

A szezon zöldségei

Nézzük, melyek a legjobb hónapok az évben az egyes zöldségek számára az évszaknak megfelelően:

• január és február: Svájci mángold, cikória, articsóka, zeller, borágó, brokkoli, sütőtök, báránysaláta, bogáncs, hagyma, paszternák, gallér zöldje, endívia, karfiol, endívia, spenót, fehérrépa zöldje, bab, édeskömény, gyömbér, őszi saláta, póréhagyma, cékla .
• Március: ugyanaz, mint januárban és februárban, a fiatal fokhagyma, vízitorma, borágó, brokkoli, spárga, borsó és hóborsó különbségével.
• Április és május: sóska, cikória, fiatal fokhagyma, articsóka, vízitorma, brokkoli, hagyma, káposzta, karfiol, spárga, borsó, fiatal bab, hóborsó, zöldbab, póréhagyma, retek, cékla, sárgarépa.
• Június: sóska, fokhagyma, vízitorma, cukkini, hagyma, spárga, zöldbab, saláta, újburgonya, uborka, paprika, retek, cékla, sárgarépa.
• Július és augusztus: padlizsán, cukkini, hagyma, zöldbab, saláta, burgonya, uborka, paprika, gomba, okra és paradicsom.
• Szeptember: Svájci mángold, padlizsán, édesburgonya, sütőtök, hagyma, gomba, paszternák, saláta, okra, burgonya, uborka, paprika, póréhagyma, paradicsom.
• Október: Svájci mángold, articsóka, zeller, édesburgonya, cukkini, sütőtök, báránysaláta, hagyma, gomba, paszternák, levélcsíra, karfiol, saláta, póréhagyma, cékla.
• November: Svájci mángold, articsóka, zeller, édesburgonya, borágó, brokkoli, sütőtök, báránysaláta, hagyma, gomba, paszternák, káposzta, karfiol, endívia, édeskömény, eperfa, póréhagyma, répa.
• December: Svájci mángold, articsóka, zeller, édesburgonya, borágó, brokkoli, sütőtök, báránysaláta, bogáncs, hagyma, káposzta, karfiol, endívia, endívia, spenót, édeskömény, gyömbér, őszi saláta, póréhagyma, cékla.

Kultúra

Általánosan megismerjük a zöldségtermesztéshez szükséges főbb szempontokat:

Olyan területet kell keresnie, ahol sok napfény éri legalább napi 6 órát. Ne feledje azt is, hogy a terület nem lehet túl hideg vagy túl meleg, mert Az 5-10 fok alatti vagy 35 fok feletti hőmérséklet károsíthatja a termést. Egy másik szempont, amit figyelembe kell venni, a szél, ezért célszerű védett területet keresni, vagy ha nincsenek olyan elemek, amelyek védik növényeinket.

A zöldségtermesztés alapvető szempontja az öntözés. Mindegyikhez különböző mennyiségű öntözésre lesz szükség. A talajnak nagyon jó tápanyagokkal kell rendelkeznie és jónak kell lennie jól lecsapolt hogy ne halmozódjon fel öntözővíz vagy eső.

Végül óvatosan a különböző kártevők és betegségek, amelyek megtámadhatják a növényeket. Minden zöldség ki lesz téve valamilyen pestisnek vagy betegségnek. Csak figyelni kell, és ismeretekkel kell rendelkeznie róla.

Remélem, hogy ezekkel az információkkal többet tudhat meg erről az egész témáról.